Első fejezet, az a bizonyos nap.

Elmesélem nektek életem legjobb napját.

Szóval amint megláttam valami hihetetlen amgas hangot adtam ki. Nagyon örültem, elkezdtem énekelni Selena Gomez Hit the lighrs című számának a refrényét, teli torokból, olyan vidáman, mintha királlyá koronáztak volna. Ez a rutin apukám. - Kiraboltatok egy bankot? Nem érdekel, tanúskodok mellettetek. - Mondtam neki, reménykedve, hogy nem a válasz, bár az se érdekelne nagyon, ha igen lenne. - Haha... Nem, örököltünk, és a bátyád kapott egy új számítógépet, azt az ufósat. - Na itt kicsit a fejem vertem volna a falba, megkérdezik a bátyámat, hogy mit akarsz édesdrága fiam, és mi a válasz: másfélmilliós számítógépet. Na nembaj, én hasznosabbat kaptam. - És még maradt pénz a ház felújítására is, meg mindenre. - Mondta anya, én sírni tudtam volna örömömben, de atán csak mindenkit átöleltem. - A gép holnap este indul? - Kérdeztem a jegyre pillantva. - Igen, de ez nem minden, ööö szereztünk még valamit, de nem biztos, hogy örülni fogsz neki, mert ezekhez képest kicsi ajándék. - Mondták, látszott az arcukon, hogy húzni akarnak.. - Na mutaaaasd. - Mondtam. Ekkor apám szépen a háta mögül elővette a kezét, és egy baromi nagy Bieberface volt ott... Backstage belépő Justin New Yorki koncertjére... - ÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ kapjatok el... Te jó ég, éééééééés izé... mi? Hogy? Hogyan? - Kérdeztem tőlük, de nem érdekelt, megöleltem őket, és felrohantam a szobáma pakolni. - Hát akkor tortát már ne is egyél. - Mondták. - Szerintem kihánynám, majd holnap reggel, mmondjuk nyolckor. - Este indul, lesz időm találkozni Jessel, és Juliettel. - És miért akkor kelsz? - Tudod Jess, meg Julie, meg minden. - Mondtam. - Á szóval nő ügyek... - Dörmögte apám. - Barátok. - Mondtam, és egy nagy puffanás nyomatékosította a szavaimat. - Kész vagyok a bőröndökkel, mondtam, és küldtem egy SMS-t Jessnek. Következő nap felekltem, és nyolckor Jess elé mentem, hogy elviszem, ugyanis végre lett jogsim. - Elvigyelek? - Kérdeztem, majd berángattam a kocsiba. - Mit akartál ennyire elmondani? Ne foglalkozz vele, ha piszkálnak. - Mondta unottan. - Ugyan drágaszívem, most Juliehoz megyünk, na szóval. Kimegyek amerikába, ma este nyolckor indul a gépem. - Nagy kuss. - Ééés te most suliba akarsz vinni? Utolsó együtt töltött napunkon te tényleg suliba aakarsz menni? Bebaszunk mint állat. - Az én Jessem. - Ami azt illeti, erre akartalak rávezetni, de előtte megyünk Juliehoz. - Mondtam. - Cöhh... Szuka. - Mondta, én kicsit felhúztam amgam. - Héééééé tudod, hogy szeretem. - Jess felvonta a szemöldökét. - Te elmebeteg, így is szereted, hogy mással jár, és és és... - Kérdezte. - IGEN. Megérkeztünk. Mit röhögsz? - Kérdeztem, ugyanis hörgött mint valami majom. - Semmit sem változtál. - Persze... - Julieeeeeeeeeeeeee. - Kiáltottam, majd megjelent a szőke hajzuhatag, vele együtt a gyönyörű lány, és minden. Szóval bent ültünka kocsiba, Jess magyarázott, én vezettem egy piabolthoz. - Na szóval érted? - Kérdezte Julietól. - Persze, hogy értem, mindenki érti. Na ittvagyunk. - Mutatott a boltra, bementünk, és kicsit felpakoltunk, az eladó kicsit hisztizett, de végül elengedett minket. Egész nap piáltunk, és beszélgettünk. Aztán hatkor elindultam a reptérre. Jesie, anya, apa, a bátyám, és persze Julie voltak a kísérőim. A másfél óra alatt nem sok minden történt, amint végre bekerültem kurva nagy unalom volt, az átszállásig. Bekuckóztam amgamat a másik gépen, aztán enét hallgattam. Egyszercsak emgkocogtatták a vállamat. Felnéztem. Aztán le.. Eztán Valami hangutánzó szót adtam ki, aztán sok izé közepette. - Whadddayyaaa vant? - Igen, körülbelül ilyen hangon. Kicsit bunkó lehette, de úrambocsá', a példaképem és a barátnője állt előttem. - Well, I just wanna siddan. - Mondta, okés, felálltam, és minden helyet felaszabadítottam. - Ööööö... Nagy Belieber vagyok... - Makogtam nagy inteligens fejjel, majd Selenára néztem, eleresztettem egy bókot, igen ez a társalgásbeindítás lvl. 00, ne tanítsátok meg, de Justin és Sel nevettek. - Ennek örülök, kevés fiú rajongóm van, és ahogy látom, te.... - Égett a pofám, az I'm a boybelieberes pólóm volt rajtam, ááááá nem gáz. - Nem, nem vagyok mleg, ha erre célzol. - Mondtam kicsit élesen. - Dehogy is, öööö csak arra, hogy kicsit diehard vagy... - Mondta, innentől kezdve nagyon jót beszélgettünk, az egész utazás alatt, aztán mindkettőtől megkaptam a számukat, és azt mondták, majd segítenek a tájékozódásban, Hétfőn megmutatják a várost, az még két nap. Addig is... Elleszek valahogy, bááár fogalmam sincs hogyan...

VÉGE