Negyedik fejezet - A randi

Következő nap reggel korán keltem, hogy legyen időm... Felkészülni lelkileg meg... minden. Már akkor furcsának találtam ahogy Justin viselkedet... Szó szerint beteges volt. Amikor reggel majdnem hasra estem az általa "véletlenül" wegy kupacra hányt ruhakupacra, feltűnhetett volna valami. De nem, én ilyen naiv vagyok, szóval csináltam reggelit, ugyanis Drew Bieber hercegnő lusta volt felkelni és megmozdítani a hátsóját "szívfájdalomra" hivatkozva haha... De nem baj, megtettem, így dél körül nekiálltam kipakolni a cuccaimat, és valami megfelelő ruhát próbáltam keresni. Justin persze segített értelmes tanácsokkal például: " Az arany cipőhöz tökre illik az a rózsaszín kötött pulóver... " Na itt lett elegem. - Körülbelül ötödik éve van egy baromi jó stylistod... Semmit sem tanultál tőle? Ryan nélkül öltözködés ügyében nulla vagy. - Mondtam kicsit talán sértődötten. Justin nem restellt visszaszúrni. - Hát.. Én legalább nem szúrok hátba embereket akik a harmadik nap után naivan a barátaimnak hívják magukat. - Na ez rosszul esett... Tudta, hogy ez övön aluli volt, de nem érdekelte... Így visszagondolva megértem. De akkor és ott nem értettem meg. Baromi dühös lettem: - Tudod mit? Megértem, hogy Selena elhagyott, megérdemelted. - Na ez volt az a rész, ami már totálisan felesleges volt, mindenki meg volt sértődve. És azt hittem, hogy vége a barátságnak. Talán ez is lett volna. Nem baj, szóval: Amint kiválasztottam a számomra megfelelő szerelést, megcsináltam a hajamat, már fél hat volt. Szóval fogtam egy taxit, ugyanis Bíbőr hercegnő a szobájába zárkózott... Az autója kulcsával együtt, pedig Ferrarija van... Nem baj, szóval beszálltam, amint megérkeztünk, felhívtam Selenát. Egész lazán beszéltem vele... Telefonon, amint kijött egy szexi feketet estélyiben a következő "szavakat" makogtam: - Mindalaba dinarúúú . - Az első szónak a lényegét még mindig nem értem, de a dinarúúú szerintem azt akarta jelenteni, hogy gyönyörű, de rólam beszélünk... Szóval csak bámultam. - Szedd össze az álladat, még a végén azt hiszem tetszem neked. - Mondta Sel nevetve. Na köszbémeg. Szóóval elindultunk az étterem felé, remélem arra nem lett visszavonva a Justin protekciójával szerzett asztal. Mire jók a barátok. Szóval Bementünk, és készségesen az aztalhoz vezettek, szóval most megúsztam. Na szóval amíg mindenki az étlapot böngészte szépen megembereltem magam: - Szóval hogy vagy mostanában? Mármint régen találkoztunk. Azóta történt valami? - Körülbelül ennyi jutott eszembe, ami bőven elég volt, szerencsére. - Hát, tudod amióta szakítottam Justinnal,elég sok utálkozó üzenet jön twitteren, és ez kicsit szar... Meg azt hiszem.. Áááh.. Mindegy, a lényeg, hogy nem vagyok valami jól. - Én ezen nem lepődtem meg, biztos rosszul esik neki. - Figyelj, sok mindent nem tudsz tenni ez ellen, maximum leszarod, és élsz tovább. Képzeld idefele jövet összevesztem justinnal... Totálisan kiakadt, szerintem még mindig szeret. - Mondtam Selnek, a lány eldöntötte a fejét. - Hát figyelj... Azt tudtam hogy szeret... Ezzel ment az agyamra, túlságosan is belém volt zúgva. - Na itt állj... Még nem nagyon találkoztam ANNYIRA érzelmes emberrel, mint én. Szóval lehet, hogy én is az agyára fogok menni? És én is úgy össze fogok törni, mint ő? - Aha... Értem, de biztosan van ennek jó oldala is... - Mondtam neki reménykedve. - Nincs, abszolút nincs, mármint először olyan jónak tűnik, hogy tud szeretni meg minden... De nem az, hidd el, idegesítő érted? Teljesen kiakaszt a karattyolásával. - Hát jó... És erről folytattunk egy körülbelül négy órás vitát, majd Sel bejelentette, hogy mennie kell... - Jó, akkor fizetek, szia. - Mosolyogtam rá. - Fizetnék... - Intettem a pincérnek... Majd a taxiban ülve lelkileg összetörve zenét halgattam, amint végre hazaértem jutott eszembe, hogy még Justinnal is ki kéne békülnöm.. Nem baj, majd holnap. Amúgy J az asztalnál ült, és valami kártyajátékot játszott... - Szia.... - Mondtam lehangoltam... Ezt sajna ő is meghallotta, és kaján mosollyal kérdezte: - Na? Mi történt? - Kérdezte a lehető legszúrósabb hangnemben. - Hát... Sel kijelentette , hogy idegesítette, hogy nagyon bele voltál zúgva, én meg érzelmes vagyok, és asszem szerelmes is, szóval igen... És a randi az erről való veszekedésről szólt. - Mondtam könnyes szemmel, majd bementem a szobámba... Körülbelül fél óra múlva kopogás hallatszott. - Engedj be... Vásárolni voltam. - Mondta J, majd lazán kinyitotta a szobám ajtaját. Egy tálca dobozos sör volt nála... "Bevásárolt" - Hát.. Ezek szerint nyitva volt... Ezeket nem azért hoztam, hogy bámuljuk. - Mondta, én meg a nyakába ugrottam, mint egy fangirl. - Megmentőm, na ne is várakoztassuk meg őket. - Mondtam neki, és felbontottam egyet, és mint a veszettállat vedelni kezdtem.. Atán majdnem mefgfulladtam, ezért lassítottam.. Majdnem fél óra múlva: - Te Justin, mintha csillagok lennének a hajadban, te vagy a csillaghajú JUhász hahahahahahaha... - Röhögtem... - Mi? Nem hallom, valaki nagyon kiabál... Ne kiabálj baszod... Na most mond... - Mondta, mire én megismételtem. - Kussoljá már, nem hallom mit mond Brad... - Mondta, na jó, ez kicsit KO-re itta magát... - Te tudod mit? Szerintem menj aludni... - Mondtam, mire én elindultam a fürdő felé, sokszor estem el, de végül sikeresen teljesítette a küldetést.... Következő nap szívfájdalommal és migrénnel ébredtem... Akkor esett le igazán, mennyire fájt a randi...
To be continued...