Huszonhetedik fejezet - Klippremier(ek)

Az AMA utáni napon enyhén másnaposan, és izgatottan keltem, ugyanis aznap mutattuk be a klippeket, és addig már csak két óra volt, két teljes hosszú óra. Berohantam Justin szobájába, ő békésen, semmit sem sejtve aludt, én pedig a hátára ülve e fülébe kiabáltam, hogy ébresztő. Ezt mindenkinekm látnia kellett volna. Hirtelen megfordult, én pedig majndem leestem az ágyról, Justin valami olyasmit kiabált, hogy "Anya védj meg" én bebújtam az ágy alá, ő pedig nekem kiabált, hogy pedofilok vannak a házba... Én  nem válaszoltam, bár nehéz volt, de kibírtam röhögés nélkül, aztán Justin fel akarta húzni a papucsát, hogy megkeressen, én pedig megfogtam a lábát. Ő megint sikított egyett, akkor már kimásztam az ágy alól, ő pedig "Ezért most meghalsz" fejjel nézett rám, én pedig lazán átugrottam felette, szinte teljesen elmúlt a másnaposságom, ezt betudhatjuk a hatalmas örömömnek, és annak is, hogy Justin milyen szexin sikítozik... Mint egy ötéves kislány... De azért szeressük. Aztán amint végül feladta a kergetőzést, reggelit követelt, na jó, itt már voltak olyan gondolataim, hogy megölöm, de úgy gondoltam, addig is megy az idő, és ő tegnap rendesen bepiált. Szóval álltam, és közben percenként tweeteltem a rajongóimnak, már csak ennyi idő van vissza, és tartottam egy following spreet, aminek mindenki nagyon örült, csak a kaja égett egy kicsit oda, aminek Justin nem annyira örült, de istenem... Szóval nagy nehezen túléltem a kiabálást, aztán elindítottam a rádiót, tippeljetek mi ment benne... PONTOSAN a C'mon and take a ride. Én végigrohantam a lakáson, és táncoltam, lespárgáztam, és nagyon vidám voltam. Aztán ránéztem az órára, még fél óra volt, addig megnéztem iTuneson, hányan rendelték elő az albumomat, és azt láttam, hogy Waaaaaaaaay túl kevesen. de nem aggódtam, így is lesz elég, hiszen na... Botrányosak a videoklipek. Szóval csak vártam, az utolsó tíz percben Justin tv-t nézett, én meg rángattam a vállát, és állandóan azt kérdeztem tőle, hogy mennyi az idő, ő meg ingerülten rávágta a tizedik kérdésre, hogy:
- DÉL VAN BAZMEG. - És tényleg dél volt. Én lehuppantam a gép elé, és néztem, ahogy twitteren trend lesz a #duobledebut és vártam a véleményeket, amik jöttek is, különböző hangnemben, stílusban, volt egy kettő, amihez csak nagy nehezen nem szóltam hozzá, mert annyira sértőek és bunkók voltak. De kibírtam, és elkezdtem azon gondolkodni, melyik legyen a következő klip. De teljesen le voltam blokkolva, ugyanis körülbelül ztíz percen belül simán korhatárosnak lett minősítve a C'mon and take a ride. Hogy mi a franc? na ez remek, akkor most lemondhatok a rekord megdöntéséről, talán a Get Uppal, de a C'mon and Take a Ride egy masterpiece volt.Na mindegy volt, ugyanis mindkettőnek nagyon gyorsan szökött a nézettsége, ezért nem aggódtam, annak viszont kicsit sem örültem, hogy egy csomóan kitalálták, hogy különböző, számomra teljesen ismeretlen klipekhez hasonlították az én saját rendezésű klipemet. Ekkor hívott fel Lolo, hogy a világkörüli turné állomásai megvannak, és egy-két ország kivételével azazhogy... Még Magyarországra is hajlandó voltam visszamenni, nem kis teljesítmény volt tőólem. Justin viszont kitalálta, hogy lépjek fel vele majd Londonban. Még mit nem. Aztán nyilvánossá tettük a koncertek dátumait, én meg buzgón hirdettem Twitteren, meg azt is, hogy vegyék meg az új albumot, és a többi. Aztán kiszöktem a házból, és egy sötétített autóban megindultam a táncstúdiónk felé. Imádtam ott lenni, és bár még nem érkezett meg senki, ugyanis volt még egy órám, én nekiálltam bemelegíteni, és ugráltam körbe körbe, nem nagyon zavart amúgy, hogy a másik terembe éppen balett óra volt. Egyáltalán nem. Sőt, még énekeltem is. Aztán végre mindenki megérkezett, és elkezdhettünk A koreográfusunk egy elfuserált választás volt, főleg, hogy volt vaaaagy két méter, cérnavékony, mély hangú orosz csaj. Pontosan olyan, akitől félsz, hogy mit akar veled csináltatni. Mindig kiabált velünk, ha túl tökéletes volt, akkor is, ha meg túl szar, kétszer olyan hangosan. Szóval vele jót nem igazán tehettünk. De senkit nem zavart, ugyanúgy bolondoztunk, és az egészből lett két óra helyett négy óra, erősen gondolkodtam rajta, hogy kirúgom a csajt, és megcsinálom én a koreográfiát, de ez lehetetlennek bizonyult. Ugyanis dalszövegeket kell írnom, fel vagyok kérve egy 1D szám szövegének megírására, írok ezenfelül még Justinnak is, na jó, társírok 10 dalt, szóval esélytelen lenne, hogy arra is legyen időm. Viszont a táncok egész jók lettek, szóval abba nem köthettem bele.

VÉGE