- Lesz egy-két szám az új lemezről is, ugye jól emlékszem? - Kérdezte Joe, a rendezvényszervező, akivel most dolgoztam együtt először, és aki nagyon aggódott, hogy mindent jól csinált-e. Ja és mellékesen egyszer rámmozdult. Igen, ÚGY. Szóval kicsit néha túlbuzgó volt, de jófej volt.
- Te mondtad hogy legyentejóég. Na mindegy, szóval igen, lesz. - Mosolyogtam rám, majd bálltam az emelőbe, lehajtottam a fejemet. A Believe Tour egy részén voltam csak ott. Nagyon régen énekeltem közönségnek. De feljutottam. Ott volt, talán többis mint hetvenezer ember, akik az én nevemet skandálták. És akkor indult a szám. Énekeltem, jó kicsit nehéz volt ebben a szerkóban, ja tényleg ruha: szóval egy nagy nagy áááá elmagyarázni nemtudom, szóval a lényeg, hogy nem a legjobb énekes ruha volt.De szerettem fellépni benne, amúgy az egyik szám címe az volt, hogy let's go crazy, ezt minden rajongóm szó szerint vette, totál megbolondultak, imádtam őket, csak néztem ahogy a tömeg hullámzik az általam kiénekelt hangokra, és velem együtt skandálnak. Olyan jó életem van. Soha nem cserélném el semmiért azt amit átéltem eddig. Semmit, felejteni sem akarok. A tömeget most néztem meg jobban, különböző színű pólók voltak. És ha jól figyeltem az jött ki, hogy We <3 Brad.
- Nem kellett volna... Nagyon kedvesek vagytok, imádlak titeket. - Mondtam a könnyeimmel küszködve. Igen könnyen elérzékenyülök, ez a pillanat pedig hihetetlen volt számomra. Utána pedig az Ellen showra hívtak meg, Lolo és én megyünk. Nagyon izgultam, ez egy olyan hosszú, de olyan jó nap volt, hogy elviseltem volna, ha tovább tart. Szóval énekeltem, oké voltak hamis hangok, de na te se mindig énekelsz tisztán hídban. Várjál, le se tudsz menni hídba. Na kuss :DD. Szóval a koncertet nagyon élveztem, onnan rögtön az Ellen Showra mentünk, Justin otthagyott minket háháháháhá végre valamit egyedül csinálok. Mármint ittvan Lolo is, de az nem számít, mert ő csak nagyon büszke rám. És adásban is vagyunk.
- Üdvözlök mindenkit, ez az Ellen show eheti adása, a mai vendégünk.... A pop egén nem olyan hosszú ideje tűnt fel, és egyre fényesebben ragyog, duplaplatinalemezes albummal rendelkezik, rengeteg AMA és EMA jelöléssel, illetve majdnem húszmillió twitterkövetővel gazdagodott körülbelül kilenc hónap alatt. A legnézettebb videoklipjének a nézettsége négyszáz ötvenmillió ember. Hölgyeim és uraim: Brad. - Beléptem, hallottam a bemutatóbeszédet. Így összefoglalva nagyon soknak tűnik.
- Helóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó. - Léptem be a terembe nagyvidáman. - Olyan ijesztően hangzikm mindez így összefoglalva, hogy először nem is tudtam, kiről beszélsz. - Mondtam Ellennek, aki viszont még mindig a ruhámat vizsgálta, valamiért nagyon zavarta... Egy ezüst egyberuha volt, de különlegesség az a gömb volt, amiben voltam.
- Ezt a ruhát Gagától loptad? Amúgy egész jól áll, ha persze nem zavar, hogy este nem fogsz leülni. - Mondta, felnevettem, majd beinvitáltam Lolót. - Gyere be. Amúgy nem, nagyon imádtam a stílusát mindig is, és megkaptam a divattervezőjét. Nagyon nagy dolog, hogy vele dolgozhatok együtt, amúgy az új albumomon, ami névváltáson esett át, most a Crazxyside nevet viseli, na azon együtt fogok dolgozni Gagával, ütős buliszám lesz, komoly jelentéssel.
- Mint az összes többi számod. Nagyon nagyon gyorsan és elképesztő mélységgel lettél sztár, nem érzed úgy, hogy le kéne állnod? - Kérdezte.
- Nem, sőt a mai fellépésem után még biztosabb lettem benne, hogy szükségem van erre, a rajongóim miatt, imádom őket. Szükségem van rájuk, és amíg tehetem ott leszek neki, próbálok kommunikálni velük twitteren, igyekszem válaszolni, de ez szinte lehetetlen, mindenre sehogy se fogok tudni, nagyon sajnálom, de igyekszem sokat válaszolni, amikor van szabadidőm, mindig fentlógok, és mentionöket olvasok. A legtöbbet csak úgy random bekövetem, hogy kicsit megijdejenek, hogy nem vettem észre őket, és így többet is tudok, de kedvencet azért kap mindenki, merthát...
- Ez nagyon jó. - Mosolygott Ellen őszintén. - De most kapsz tőlünk egy meglkepetést, egy rajongódat elhoztuk ide, ő nemtudja, hogy ITT van, és aztse, hogy te ittvagy, légyszíves bújj el a függöny mögé. Ha megvan, szólj.
- Megvan.
- Okés, akkor hozzátok be a lányt. - Egy gyönyörű 15 éves lány jött bekötött szemmel. Levették a szemkötőt, sikítozott, ugrált, pedig még csak Ellent látta. Nagyon vidám volt.
- Nagyon örülök, hogy ittvagy, de szerintem jobban fogsz örülni annak, aki a függöny mögött van. - Na itt előugrottam, igenvicces volt ahogy a gömböckém is jött velem, de már megszoktam, a menő ruha fáj. A rajongó sikíííííííííítozott, majd megölelt, és sírt.
- Ne sírj, hát sírós képet kell, hogy csináljon rólad Ellen velem? Nézd milyen menő ruhába vagyok, csak a rajongóimm miatt, nevess, azért vagyok, hogy boldog legyél, nem azért, hogy megsirassalak. - Mondtam, a szavak megtették a hatásukat, és a lány mosolygott, odapasszolta a telefonját Ellennek, aki csinált egy képet, majd mosolyogva mentem fel a színpadra elénekelni a Get upot, nagyon utáltam, hogy még nincs kész a videoklip, de ezvan, ha sokat dolgozik az ember.
VÉGE
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése