Hatodik fejezet - Az átalakulás 2. rész

Szóval az első nap fele eltelt, aztán mentünk táncpróbára, ami felé úton vagymi Justin elmondta, hogy a következő showig két nap van. Hahahahaha.. NO Én ki akartam szállni, de megmondta, hogy menni fog, és ha most kiszállok, elveszthetek mindent. Szóval nem szálltam ki, csak kicsit hányingerrel léptem be a táncterembe. Ott pedig olyan dolgokat csináltak az emberek, amik nagyon egyszerűek voltak... Nekem, ugyanis nyolc évig tornásztam. Szóval a kezdet "egyszerű" volt, beállítottak középre, hogy mutassam meg mit tudok... Elkezdtem előadni a Boyfriendet, mert abban megmutatkozott a raptudásom is, és egész jól lehetett rá táncolni. Ahogy egyre jobban, és többen néztek, egyre könnyebb volt, fantasztikus érzés volt, hogy minden szem rám szegeződött, és csak bámultak, és fütyültek, aztán amint meghajoltam, tapsoltak, justin viccesen odajött, és:
- Én csajom, ne tapizzátok. - Erre mindenki nevetésben tört ki, és ez eléggé beindította a gyakorlást, én kaptam egy külön tánctanárt, Justinék csak gyakoroltak, nekem meg mindenféle alapot kellett tanulnom. A tesiérettségi anyagát is gyorsan tanultam meg, ez meg tele volt hasonlókkal, és kikönyörögtem, hogy legyen benne spárga is, amit lelkesen csináltam. Aztán énekléssel együtt. Na ez már nehezebb volt, de ment egész jól, azazhogy... Megint mindenki engem nézett, a vicces az volt, hogy énekeltem, és a hangom betöltötte a termet, valahogy sikerült mindenféle zenei alap nélkül gyors számot énekelnem. Ekkor egyszercsak: - Rendben gyerekek, máris reggel hat óra van, szerintem menjetek aludni. - Reggel hat volt, nyolckor álltunk neki a gyakorlásnak, mondjuk voltak szünetek, de akkoris hat óra volt legalább, és nem voltam fáradt... Szegény Justin az autóban, részletesen kielemeztem az előadásomat, ő pedig mosolyogva halgatta, de biztosan untattam. - És aztán fogtam magam, és csináltam egy duplaszaltót, és leérkeztem spárgába, és nem énekeltem hamisan. - Meséltem nagybüszkén teljesítményemet.
- Ennek örülök, akkor a holnapi koncert nem lesz probléma ugye? - Kérdezte... Oh shit, a koncert... Tegnap volt még két napom. Ma már csak egy, de nembaj, menni fog, kéne valami lelki felkészítés, de nemgáááááááááz... Szóval a következő napot lazán átaludtam, ugyanis este kiderült, hogy mégis el tudok fáradni, méghozzá egész jól, szóval a koncert napján mindenféle geometriai alakzat volt a gyomromba, és sajna nagyon is gyorsan jött el a fellépés ideje, akátrmennyire is akartam halogatni, végül a színpadra kerültem. Szóval így történt, hogy eljutottam a színpadig, két számot adtam elő, az egyik címe az volt, hogy "Gather Yourself", a másiké pedig, hogy I don't want to be a man, ami nem egy lehetséges neátalakító műtétről, hanem a sok elvárásól szólt amit mindenki elé raknak, hogy legyél ilyen és ilyen. Fantasztikus volt a koncert, és Justin még fel is hívott a színpadra, és én rapeltem el az As long as you love me alatt _Big Sean részét.. Fantsztikus volt, én színpadra születtem...

VÉGE